Vannak akik nem kedvelnek.
Nincs ezzel baj.
Ez természetes, hiszen olyanok is vannak, akiket én nem kedvelek.
Nem fér össze a rezgésünk.
Ez is természetes.
Sok hülyeséget elkövettem a múltamban,
de egyetlen sincs olyan, amit jobban szégyellenék, mint
amikor valakivel annak ellenére látszólag jó kapcsolatot ápolok, hogy félelmet vagy szomorúságot ébreszt bennem a lénye.
A legnyomorultabb érzés a múltamból, ami velem maradt, amikor
nem akarok valakit, de “muszáj” elviselnem, mert tartok tőle, hogy árt nekem.
Már nem félek senkitől.
Csak sajnálom, hogy kell még éreznem ilyet,
hogy “útban vagyok”.
Hogy tudnak-e nekem ártani?
Nos az elmúlt 28 év tapasztalata az, hogy
mindig mellettem vannak az Őrzők, és igen vannak keserű
pillanatok, amikor valaki ok nélkül ( általam vélt ok nélkül)
ellenségesen viselkedik velem, de nagyobb kárt nem tud okozni,
mert bármilyen változásra is kényszerít a lénye,
az nekem csak jó hosszú távon.
A pozitív gondolkodás projekt 9. napja van és nekem először keserű a szám íze most.
Nagyon dolgozom azon, hogy vagy elfogadjam a következő nem szeretem napok
rám eső részét vagy tegyek ellene, mert tudnék ellene tenni, csak az a tapasztalatom, hogy hagyni kell a folyót a medrében folyni, úgyis arra tör majd utat magának, ha árad, amerre kell. De az is bennem van, hogy a kormány is az én kezemben van, és nem kell nekem mindig arra mennem, amerre másoknak jó, hanem egyszer mehetnék arra is, amerre én szeretnék.
