Ma reggelig nem olvastam utána,
hogy mégis mit tartogat a képzett emberek szerint a mai Ikrek Telihold,
és még mielőtt utána olvastam volna szerettem volna publikálni az éjszakai gondolataim, aztán mégis előbb fértem hozzá az olvasás funkcióhoz, mint a nyugodt körülményekhez az íráshoz.
Megdöbbentem azon,
hogy pontosan arról számolnak be a “tanult” asztrológusok,
mint az én megéléseim.
Ez nem azt jelenti, hogy ezáltal én is hitelessé váltam volna.
( nem is kell, mert a végtelen bizonytalanságimba egy valami biztos: nagyon nincs fantáziám, tehát bármit itt olvasol azt nem kitalálom, hanem belőlem vagy általam jön át az Univerzumból, én hiteles vagyok magam előtt sincs már kérdőjel ezzel kapcsolatban)
Először is eldöntöttem, hogy fizetéskor megint megveszem a WordPressen a reklámmentességet.
Igaz alig van olvasóm, de ha egy ember is téved ide olykor,
neki se kelljen már a gyomorforgató és undorító reklámokat olvasnia.
Már egy ideje fontolgattam és volt egy évem,
amikor megkíméltem magam ezektől a mocskoktól,
aztán mindig rám szakadt a lelki szegénység
és nem fordítottam erre figyelmet.
Azon is morfondíroztam tegnap,
hogy annyira jó lenne valamit adni tudni az embereknek,
amivel jobbá tudnám tenni a napjaikat,
de nekem nincs semmim, sem tudásom,
sem kitartásom a tudás megszerzéséhez,
sem kézügyességem.
Volt idő mikor karácsonyra készítettem meglepiket,
de sajnos több helyről ezt a figyelmességet
nem kívánt kötelezettségnek érezték,
feszengtek azon, hogy hogy viszonozzák,
ami nekik is probléma volt, nekem meg főleg,
mert úgy gondolom, hogy azért adni,
mert kaptunk nem őszinte reakció hanem kényszer.
/Ismerem ezt a kényszert, mert ez neveltetésből adódik illetve abból a megtapasztalásból, hogy önzetlenül ritkán adnak az emberek,
inkább csak ha valamit akarnak érte,
lásd a buszon sokszor előfordult,
hogy előnyre akartak szert tenni az ajándékaikkal,
ebből mindig végtelen távolságtartás lett./
Nagyon elgondolkodtatott és sajnos elvette a kedvem a kreativizmustól.
Szóval azon -is- gondolkodtam, hogy az ismerőseim között mindenkinek több van abból amit én adni tudok, így igazából nem nagyon van rám szükség.
Amiért mégis folytatni fogom a megosztásaim, az egy belső érzés, magamnak tartozom ezzel.
Néha sajnálom, hogy tök egyszerű aggyal vagyok szerelve
és nekem nincs sem lexikális tudásom,
sem nem volt affinitásom a közélet egyik témája iránt sem.
Igy nem lehetek “író”, mert az íróknak sokkal szélesebb a látószögük.
Sokkal nagyobb tudással bírnak, és ahhoz, hogy én összerakjak egy univerzumból érkező üzenetet van, hogy folyamatoson ellenőriznem kell az érkező
szavak jelentését, hogy beleillik-e egyáltalán a szövegbe, amit itt a virtuális lapra
iratnak le velem. Nem lehetnék előadó, mert nem tudok beszélni, szóban még jobban csapongok a témák között.
Nem lehetek fotós, mert vannak akik sokkal jobbak.
/ itt jegyezném meg, hogy van egy kedves ismerősöm- 😉 – aki roppant jól fotózik és
nagyon jó érzéke van a műalkotásokhoz is. Az egyik legutóbbi publikációjánál éreztem először, hogy felesleges dolog valakinek többször elmondani, hogy amit csinál mennyire jó és próbálkozzon ebbe az irányba mozdulni, mert szarik rá. Az is elgondolkodtatott, hogy miért is szarik rá, és teljesen egyszerű a magyarázat.
Mert én mondom. Amikor én a buszvezető, az egyszerű ember valakinek mondok valamit, amivel próbálom motiválni, egyszerűen kinevetnek és átnéznek rajtam. Ugyan miért is hallgatna rám bárki? Hiszen nincs “fizetett” hírnevem.
Amikor ugyanazt írom le, amit egy asztrológus, vagy egy “tanító”, “mester” akkor elsiklanak felette, és volt aki képes volt a saját szavaim egy híres ember nevével fémjelezve továbbítani a világ felé
Rájöttem, hogy a saját kishitűségem az oka mindennek. Amikor leírom, hogy én csak egy buszvezető vagyok, akkor magam minősítem “le” magam, holott én A BUSZVEZETŐ vagyok aki mindenét erre a szakmátlan szakmára tette fel,
ahol a letöbbet adhatja magából a fizikai életben fizikai emberek számára.
ÉN MAGAM VAGYOK AKI LEHÚZOM MAGAM… nagyszerű/
Én egyszerűen szeretek az emberek között lenni vezetgetni a buszt és jó hangulatot szolgáltatni a szürkés hétköznapokban. Ám a mai világban erre már nincs igény, a jelenlegi járataimon lehetőség se nagyon.
Lehet vége van. Más az irány… majd kiadja magát, már nem kutatom.
És rövidke bevezetőm után elérkeztem az IKREK HOLD hatásához, amit anélkül éltem meg, hogy tudtam volna, hogy ezt hozza a mai TELIHOLD.
Olyan szituációk tömkelege ér mostanában el, amire régebben tömény aggodalommal reagáltam. Feltűnt, hogy elengedtem az aggodalmaim a holnappal kapcsolatban.
Az is feltűnt, hogy nem akarok beleszólni már senki életébe.
A Gyermekeim döntéseit eddig pánikkal reagáltam, most jött el az ideje, hogy szépen óvatosan kivonulok az életükből , legalábbis az aggodalmaimmal mindenképpen.
Én sem hallgattam az szüleimre, igaz meg is bántam sokszor, ők sem hallgatnak rám,
bár nem is kérdeznek, így valószínűleg nincs is igényük arra a “tudásra” vagy inkább tapasztalatra, ami nekünk van a sok viszontagságos év megélése után.
Mivel nagyon nehéz nézni, ha valaki a másfajta nézőpontja, de inkább jelenleg még tapasztalatlansága miatt látszólag rossz döntéseket akar hozni, elkezdtem foglalkozni a saját életemmel, ahogy szokták is javasolni.
Generációról generációra változik az értékrend.
Míg a mi generációnkat meg lehet szakítani és elvenni a magánéletét , úgy az új generációk jogot formálnak erre.
A mai TELIHOLD körüli energiák hatása alatt:
Én nem tudok és nem is akarok már mások fejével gondolkodni, sem látni , sem megélni így úgy érzem mindenkit elengedtem és hagyom megtapasztalni a világot a saját megélései által.
Ez tőlem nem megszokott, de hatalmas lépés.
Nyugodt vagyok és nem gondolok a holnappal.
A cselekvéseimben aktívabb lettem.
Elfogadom a MOST adta lehetőségeket,
de nyitott vagyok az új dolgokra.
Elégedettséget érzem a sorsommal kapcsolatban.
Örülök mindennek.
Nem kell keresnem mert mindenben látom a szépet.
Boldogságot érzek.
Hálát érzek.
Szeretetet is érzek .
Önbizalmat érzek.
Nem zavar az ego jelenléte, másoké sem.
Viszont ami nekem nem okoz örömöt, azt nem teszem.
Köszönöm, jól vagyok!
Köszönöm, hogy vagy, itt vagy !
BOLDOG MOSTOT NEKÜNK!
