más nézőpont ajándékba, nekem.

…ma nagyon lightos volt a napom a buszon,
a karácsony közeledte miatt alig van utas, ilyenkor hangosabb a Belső Hang.

Ahogy közeledik az ünnep, van benne némi keserűség is számomra.
Az elmúlt két évitizedben nagyon sok konfliktust kellett magamban rendezni,
kellett volna kifelé is, de nem volt rá igénye azoknak, akikkel szemben feszültséget generált az EGOm, illetve valószínűleg kölcsönös volt ez az érzés.

Ma feltettem a kérdést, hogy vajon lehetett-e volna másképp bármi az életemben?

A válasz nagyon kedvesen érkezett valahonnan az éterből.

NEM.

Semmi sem lehetett volna másképp.
Az ember minden helyzetben az aktuális tudatszintje, bölcsessége szerint reagál.
Legyen a reakciója bármi, az az akkori énje. Ezt vagy elfogadja a külvilág, vagy nem.
Mindig helyesen döntünk és nem lehet sose másképp, mint ahogy van.
Minden okkal történik és minden akkor történik amikor történnie kell.
Az ember nem egyedüli létező a Bolygón, hanem sokad (végtelen) magával együtt alkot egy egészet, és minden mindennel kölcsönhatásban van.
Bárkivel hoz össze a sors (vagy bármivel) arra hatással vagyok és az a valami visszahat rám. Ebből alakul ki a következő pillant. Ebben vannak a tanítások, tanulságok. Mindig azt látjuk, amit kell, arról tudunk, amiről kell, azt csináljuk amit kell.

Ebből következik, hogy soha nem teszünk “rosszat”. És velünk sem tesz senki rosszat.
Minden azért van, hogy a fejlődésünket szolgálja, és bár itt emberi elmével kicsit másképpen látszik, ha minket épp negatív hatás ér, de azzal a megéléssel van dolga annak aki adja és annak is aki kapta. Ez az ÉLET… a kölcsönhatások sokasága ami új tapasztalatokkal tágítja az Univerzumiot minden egyes pillanatban.

Röviden, minden a legnagyobb rendben van.
Vagy ha úgy érezzük, hogy nem? Akkor ideje kölcsönhatásba lépni azokkal, akik
hozzá tudnak segíteni ehhez, ha egyedül nem megy.

Megtapasztaltam , hogy minden felettem rezgő, nálam bölcsebb ember
segítőkész előzékeny és képes arra, hogy megemelje a rezgésszintem annyira, hogy magamtól is tudjak lépni legalább egyet előre…onnan meg már a közeg is olyan lesz ami támogatja a lépéseim és én a fejlődésemmel hálálom meg ezt nekik.