a második access bars kezelés után…

Ajándékba kaptam egy kezelést Beától, nagyon hálás vagyok érte. Nem csak egy kezelésről szólt, hanem rólunk. Nem csak rólunk, hanem a Mindenről is, egyszerűen jó volt ott lenni a kezelés nélkül is 🙂

Az első kezelés után a legnagyobb változást a halálfélelmem elmúlása okozta. Közel két évtizede rettegtem a haláltól, vagyis attól inkább, hogy mekkora 💩t hagyok magam után a rámbízottakra, . Nem azonnal jönnek ezek a felismerések, hanem amikor jönnie kellene a negatív gondolathullámnak, vagy érzésnek, rezgésnek elmarad és feltűnik, ha valami nem olyan, mint amit megszoktam.

A mostani kezelés egy furcsa élethelyezben ért.
Változás, más energiák, fel-el-szabadulás a kötöttségektől, elvárásoktól, kényszerkapcsolatokból,
a szabadság már a kertkapuban furcsa rezgése mellett most határozott kérdés is volt bennem.
Feltettem ugyanis azt a kérdést, hogy miért vonzódom annyira ” A Budapest”-hez?
 A tegnap megosztott kicsit hosszabb lélegzetvételű könyvrészletben ugyan volt egy utalás arra, hogy a városoknak is van egyfajta “csoportrezgése” és valószínűleg én ebből a városból származtatom magam annak ellenére, hogy ebben az életciklusomban, amit emberként itt töltök csak kórházban és vidámparkban voltam ott gyerekként. ( elég nagy a kontraszt, de a vidámpark mindig a kórházas kínzások feledtetésére volt, akárcsak a békebeli gesztenyepüré..)

A budapesti kérdésemre egy sárga falú magas polgári ház képe ugrott be, egy alagsori kocsma, füst, ital, titokzatosság…
Kíváncsian vártam, hogy vajon mit old ki majd belőlem ez a szenánsz és a mai napon megérkezett a válasz.

Megkérdezték tőlem ma is többen, hogy hogy vagyok, mi újság, hogy halad a papa-projekt?
A rám eddig jellemző rettegés a holnaptól elmaradt a válaszaimban, feltűnt- mert ordítanak a sorok- hogy azt válaszolom, hogy minden alakul, minden jó irányt vett.
Soha nem mertem semminek örülni mert mindig bennem volt a tudat, hogy ha most örülök, akkor holnap a nyakamba borul egy lavór 💩, de erre most én , az örök pesszimista nekiállok cinizmus és szarkazmus nélkül pozitív , hittel és a jóban való bizalommal töltött válaszokat irogatni!

Szentatyaúrteremtők! Hát mi van itten kérem?

Olyan érzésem támadt, mintha valóban én írnám a sorsom könyvét és ugyan ki olyan bátor, hogy bele merjen javítani az én szándékaimba, hogy igenis minden a kijelölt úton halad és mi csakis a jó irányba mehetünk, ahogy tettük eddig is.

Hol van hát az én jól megszokott állandó pánikolós, varjakat is megszégyenítő károgásom? Hol van a sok szar, negatívum, amit látni akartam eddig és miért írom azt, hogy minden jó, és hogy alakulunk annak ellenére, hogy szociofób lényem inkább a magányos önsajnálatot vágyja, mint a FÉNYT, a boldogságot és a haladást a szándékaink irányába?!

Egyszerűen nem tudok rossz dolgokra gondolni. Elmúlt ez a képességem, kivezetődött belőlem, mert gátolja a teremtésem, gátolja a Fényem szabad áramlását, gátolja a fejlődést. Miért is ne lenne minden jó? Aki már nincs fizikailag velünk, az beépült a lényünkbe valahányad rezgésével, így bennünk halad tovább velünk a célba. Aki még itt húzza az igát, az a saját vállalásaival megpakolt saját szekerét húzza és én nagyon éber vagyok, mert amikor épp titokban át akar pattintani az én kis szekerentyűmre egy adag terhet, én szépen megköszönöm, de most pakolgatom le az enyémeket és nincs fuvar visszafelére…én innen semmit nem akarok elvinni…én csak pakolok le, ki….mindent. És az üres helyekre nem kérek semmit… annyira jó az a megkönnyebbülés, amikor sikerült letenni néhány zsákot, hogy hülye az aki a saját megoldott problémái helyére felpakolja másét..
Mindenki vigye csak a sajátját és bár szívesen segítek lerakni, de ez nem egyenlő azzal, hogy én viszem tovább.

Az első kezelés után már sokkal befogadóbb voltam , most még fokozódott ez az érzés és kibővült egy nagyon intenzív bizalmi rezgéssel a MINDEN ÍGY VAN A LEGNAGYOBB RENDBEN lényegével. Olyan ez, mintha tudatába kerültem volna annak, hogy bármit is teszek, pontosan azt teszem amit tennem kell és én ezzel
a nem szándékos és mégis a legtudatosabb jelenléttel pontosan azt adom hozzá ehhez az létezéshez, amit kell.

Mi lehet még ennél is jobb ezek után?