…ha egy dolgot változtathatnék…

A minap két vidám úriember utazott hazafelé velem az éjszakás műszakból, akiket a spirituális világ rejtelmeivel fárasztottam 🙂 Az egyik úr inkább szkeptikus volt ( tágra nyílt pupillákkal inkább fosott a témától 😛 , a másik viszont nagyon vevő volt rá. ( Előbb utóbb minden vonalon belefut valaki a nagy bölcsességeimbe, és már nem volt hiába a munkába menetel, bár lehetséges, hogy ők nem így érzik 😀 )

Valahogy szóba került, hogy HA ÚJRA 35 évesek lehetnénk…akkor mi is lenne.
Nos visszapörgettem az idő kerekét, és 35 évesen már nem nagyon tudnék változtatni a jelenen, de egyetlen dolgot mindenképp megváltoztatnék, illetve a tegnapi naptól meg is változtattam, ha késő már, ha nem.

!NEM SZÓLNÉK( nem aggódnék) TÖBBET BELE A HOLNAPBA!

Ugyanis az összes elb@szottnak látszó (mert az is) / döntésem azért született, mert előre stresszeltem dolgokon. A legpitiánerebb történések, mikor valaki előre szervezkedik, hogy elkerüljön valamit, amit úgysem tud.
Ugyanis a lapokat a Felsőbb Én Szelf programja “forgatja”. Egyszerűen megfogalmazva a SORS, ami nem más, mint az a “vállalás” amit az egésztől különváló Lélek teljesít ebben a fizikai világban. SENKI nem kerülheti el azt, amit vállalt, csak annak van A PROGRAM(ja) felett hatalma, aki ismeri azt.

Sokan ismerik azt az érzés, amikor a holnapba megbeszélnek egy találkozót, hirtelen felindulásból elkövetik ezt a nagy hibát ( nekem az 😀 ) és ahogy közeledik az időpont, már hidegrázás kerülgeti őket, és mint az igazmondó juhász, különféle hihetőnek ható hazugságokat próbálnak kitalálni, miért is nem aktuális a dolog.
Aztán kamuznak egy nagyot, szénné égett fejjel várva a hatást, mire megszólal a másik fél, hogy amúgy pont akarta jelezni, hogy neki sem jó, de ha már Te lemondtad milyen ember is vagy, hogy nem tartod be az ígéreted.

A változást mindig a fejlődés táplálja.
Minden változás “jó” mert minden változás mozdít, cselekvésre ösztönöz.
Akkor is, ha ez a változás egy tragédia. Aki egy tragédia után még mindig ugyanabban a testben ébred, annak dolga van azzal a helyzettel amit maga köré teremtett, és mindenki másnak is, aki ennek a helyzetnek a szemtanúja, fültanúja, megélője vagy csak hallott róla, mert a szomszéd testvérének ismerőse hallotta, hogy valakivel történt.

Azon is gondolkodtam, hogy miféle dolog ez a KARMA?
Ha valaki “bűnös” az attól válik azzá, hogy önmagát elítéli.
Hiába van a földi igazságszolgáltatás, ha én úgy gondolom, hogy amit elkövettem arra szükség volt és újra megtenném teljesen felesleges a büntetés, mert nem éri el a célját. Büntetni azt kellene, aki érti, hogy miért, őt meg már nem kell,
mert elég ha érti…
Tehát ha én valakit megölök ebben az életemben akkor ha engem a következőben ezért megölnek nem sokra megy velem az Univerzum, mert az ÉN nem tudja, hogy amúgy azért lett kipattintva, mert ő is ezt tette, bár egy gyilkosság karmikus visszacsatolása nem egy gyilkosság lehet, hanem azok fájdalmának megélése, akiket ezzel a tettel megérintettünk, DE ha azt nézzük, hogy minden SORSSZERŰ azaz eleve elrendelt és kikerülhetetlen akkor a KARMA mint olyan nem létezik.
Ha nekem ölnöm kell, az sorsszerű és ölni is fogok.

Maga a “büntetés” nem is létező dolog az Univerzumban.
Mert minden tanítás.
A “büntetést” magát az ember találta fel.
A társadalmi normáktól ( amiket megint az ember hoz létre) való eltérés az ellenőrzés alatt tartott egységből való kiválás “ellen” van a büntetés, mert aki nem igazodik az veszélyes, mert aki nem igazodik az többféle valóságot képes látni egy idő után és ez az ember alkotta egységre veszélyes, viszont a fejlődést sosem az egység produkálja, hanem azok akik nem hajlandók elfogadni, hogy egy út van csak, a kitaposott…
Még mindig a fán lennénk ha nem lett volna egy két renitens,
aki lemászott onnan…
( nem hiszek az evolúcióban, mert hülyeség… nem voltunk sosem majmok, egy jól programozott, de nem hibamentes rendszer termékei vagyunk, olykor lehetséges is észlelni ha zavar támad a Teremtésben…De vicces, ahogy az ember keresi a teremtése útját módját, nem fogja megtudni az igazságot, mert ahogy kitudódik le fog állni a vetítés és vége ennek a mozinak.)
Tehát azt hiszem nem hiszek a KARMÁBAN sem.
Inkább hiszem, hogy minden úgy van ahogy lennie kell.
És nem kell elébe menni a történéseknek, mert lemaradunk a lényegről
a nagy átszervezésben, a végeredmény meg úgyis ugyanaz.
Minden meg kell élni a maga idejében.
A fájdalmat is, de az örömöt, a hálát is.
A megélések nyitják az újabb kapukat.
Amíg egy megélés-terv mögött nincs pipa, addig az újra nem nyithatunk.
Van aki egész életében egy kapu előtt áll,
mert az összes energiáját arra pazarolja, hogy erővel nyitogasson kapukat, de akármit tesz, mindig ugyanaz előtt fog állni.
MIÉRT VAGYOK EBBEN A HELYZETBEN?
MIT KELL MEGTAPASZTALNOM? MIT KELL MEGÉLNEM?
A kérdést elég feltenni a válasz megjelenik, az egy dolog, hogy sokszor nem merjük kimondani. Pedig a valóság útja az egyetlen ami járható, ha olykor kicsit pokolinak hat is.

Bundáskenyér, citromos tea…tegnap vágytam rá és nem vette el az étvágyam a jövőből érkező képsor, ami a mostban a nyugalmunkra tör, de a jövőben szépen elférünk majd egymást mellett…
Meg is sütöttem és jót ettem belőle !
A Papa is megetette vele a kutyákat, mert addig nem fogyott míg ki voltak csukva, hogy ne zavarják meg az étkezést.
Nem harcolok már senkivel. Mindennapos felesleges vita.
Mindenki azt csinál, amit akar.
Tudom, hogy nem kerülhetem ki a konfliktusokat,
de azt is hogy nem kell beléjük dögleni.
Ma van 84 napja, hogy megtapasztaljuk,
milyen volt édesanyám élete az utóbbi hónapokban, években.
Valószínű, hogy nagyon sokat tanultunk már ebből és még mindig van mit.
Ha nem lenne ez az itthoni helyzet ez a sok feladat, aminek soha nem érünk a végére akkor most azon aggódnék, hogy vajon meddig lesz munkám , mit keveregnek- kavarognak a Nagyok, mikor mondják, hogy vagy átmész más cégekhez vagy viszontlátásra. Belegondolok, hogy annyira sorsszerű volt eddig is minden.
Egyvalami viszont biztos, és ez igaz mind az itthoni mind a munkahelyi változásokra:
CSAK AZT TESZEM AMIT A LELKEM HANGJA, A BELSŐ HANG UTASÍT!
Mert egyetlen igaz út, a SORS, a Felsőbb ÉN által vállalt program van, amit minden áron teljesíteni kell. Ugyanis nincs más út.
HA AZ EMBER MEGTAGADJA ÖNMAGÁT– avagy a saját programjából kilépve mást akar- EGY MÁSIK PROGRAM FOGJA IRÁNYÍTANI, AMI NEM Ő.
A mi világunkban mindent PROGRAM irányít, úgyhogy ha megjelenik Morpheusz, hogy kivigyen ebből jól vigyázz, mert nem kivisz, csak átvisz, egy másikba..
AZ LÉGY AKI VÁGYSZ LENNI, amit a Belső Hang diktál.
HA gyógyítani, tanítani segíteni érzed hivatva magad, tedd azt! Ha ölnöd kell? Ölj…
Nem tagadhatod meg, mert bármi is vagy másokhoz úgy teszel hozzá a megélhetőséged által és így fejlődik tovább az EGÉSZ a mindenki mindenkinek megélése és ezáltal megértése és elfogadása által.