Pünkösdi rózsa

Mivel orvos által soha nem igazolt szociofóbiám van nem nagyon megyek be “új” boltokba. Csak a megszokott üzletekben vásárolok, vagy multikban, ahol nem számit az ember. Én vagyok az a fajta lény, aki azért bojkotálta a Tescot mert nem tudta használni az önkiszolgáló pénztárt, de ma már azokat a helyeket részesíti előnyben, ahol nincs kiszolgáltatva a pénztárosok formaegyes sebessége miatti konfliktusnak.

A virág vásárlásomra is kihat ez a fóbia, mert nem megyek be sehová, hiába sóvárgok a kertészetek mellett elhaladva a busszal, hiába olcsóbb és jobb minőségű a növény egy ilyen helyen, nekem probléma az új helyre belépni  Így marad az Aldis kiszárított cserepes növény.

Idén volt egy kis csavar a történetben, mert egy utasom a szeretem járaton történetesen épp egy kertészeti áruda alkalmazottja volt és mert a Kisnagylányom pünkösdi rózsára vágyott és a hölgy mondta, hogy náluk van, hát betértem oda, ahonnan nehéz nem virágokkal felpakolva kijönni.

Betértem,majd újra betértünk a Kismenyemmel és vettünk pár növénykét Tücsökfalvára. Bár a tulajnak látszó férfiember kicsit sem volt barátságos, a hölgyek azok ,így valószínűleg visszatérő vásárló leszek ott .

Még nagyon kezdetleges a kertem, még alig van virágom, de nagyon jót tesz a lelkemnek már az is, ha a kevésről gondoskodhatom. Mert meghálálják a szépségükkel. Az én virágaim azon kevés élőlény közé tartoznak,akik miatt érdemes előbb kelni vagy később feküdni egy fárasztó munka után,mert szeretettel viszonozzák a rájuk fordított időt.

A francia levendula,az itt záporvirág néven futó,nálunk napvirág, és a szalmarózsa német címkés, hát kicsit gáz, hogy idáig fuvarozzák meghalni őket, de talán megmaradnak.

És végül van pár nagyon gyenge minirózsa tő tavalyról…

Persze vannak félig elszáradt fenyők, szép vadgesztenye, is de mindenkinek most nem jutott hely…majd legközelebb ❤️