szétbasz az ideg :D

Olyan kibaszott feszültség van rajtam,
hogy egy suhintással lefejeztem a cenzúrát ami a jobb vállamról osztja az észt, hogy fogjam be a pofám, no meg disztingváljak és ne káromkodjak folyamatosan.

Ráfoghatnám a melegre , de minden dühös hangulatot nem vihet el a vállán az időjárásfelelős sem.
Meleg van, mert nyár van.
Nem akarok közhelyes lenni, de idekívánkozna a “DÖBBENET” fej.
Komolyan nagyon unom már az egész mindent is!

Elkezdtem a második hetet a tartalék buszban, személyes sértésnek érzem, és szerintem direkt nem javítják meg a fordást buszt, mert voltam olyan bunkó,
hogy ott mertem hagyni, mert elég volt az állandó bocsánatkérésből a szerződéses járaton.
Nekem CSAK szerződéses járatom van és mégis félretolták, így arra gondoltam,
hogy bugyiban és mell- illetve bocsánat köldökverő vizslafül-tartóban fogok vezetni. Akkor szerintem nemhogy a kompresszort még a buszt is újra cserélik , miután magukhoz tértek a látvány okozta sokkból.
Mellesleg pont leszarnám a klímát, 25 évig helyijáratoztam és se fűtésem, se hűtésem nem volt mégis túléltük, itt nem is ez a baj, hanem amit az utasoktól kapok ez miatt, ezt nem vagyok köteles elviselni már.
Engem ne baszogasson senki, menjenek aztán kúrják seggbe azt, aki ezért felelős…
Elfáradtam.
Nagyon.

Ma úgy keltem, hogy letörlöm magam a faszbukról is.
Mert unom .
Miért nem tud olyan lenni mint az Instagram,
ahol csak azt látom amire érdeklődést mutatok…
Egyszerűen sokk nekem ez az egész.
Nézem és összeszorul tőle a gyomorom.
De nem kellene néznem, a fasznak görgetem,
ha nem bírom feldolgozni amit elém tolnak benne?
Tévét sem nézek.
És kerülöm a papa szobáját, mert egész nap a híreket nézni.
Semmi jó nincs a világban, csak szar, hát az én világom nem ebben a világban van
és kikérem magamnak a sok szart már!

Gyomoridegem van ha dolgozni kell menni, semmi sem működik rendesen mint régen és mert egyre rosszabb híreket nyomnak ott is, persze pletyka szinten, és nem kéne előre aggódni igazából semmin, mert mindent meg szoktunk oldani a maga idejében, de SOHA nem jártam még úgy, hogy nem volt kinek elmondani a problémám egy ekkora cégnél mert kurvára nem érdekel ebben az országban senkit semmi .

Gyomoridegem van, ha itthon vagyok, mert nem jó itthon.
197 napja azt hittük, hogy meg tudjuk oldani ezt a feladatot, hogy több generációssá válunk ( mindig ez volt a vágyam -> ÉS TESSÉK nesze baszdmeg most megkaptad.. ezt is, igaz voltak még vágyaim, de valamiért aminek a vége mondjuk egy bőségben és egészségben gazdag élet lenne nem nagyon akar begyűrűzni ) de olyan nagy a feszültség, hogy engem ez kinyír. Semmi gond nem lenne, ha Apa értené, hogy egy 82 éves ember másképp működik már, vagy ha a 82 éves értené, hogy amúgy mi szeretnénk nyugalomban lenni, de nem fogja érteni, mert nem működik minden szektor már rendben a fejében és bizony nehéz eldönteni hogy direkt nem érti vagy tényleg nem érti, hogy azt az egyetlen kibaszott kérést, hogy ne engedje be a dagadt disznó formájúra hízlalt, szőrkupacokat maguk után hullató kutyákat hozzánk nem tudja felfogni. Azt, hogy legyen bor, napi 8 kávé meg a reggeli pálinka, annak a felfogásával nincsen baj. Én 1983 óta vagyok kutyarajongó, de megutáltam a kutyákat és ide több kutya ( persze amig itt lakom) nem jön. Az enyém 13 éves, a papa mindig betolja hozzánk, enni sem ad neki, de a Poppy nem is marad el vele. Ő az enyém és imádom és a Poppy nem hullajtja a szőrét én nyírom olykor szegény öreg kiskutyám ❤
A Tutyi nem lehetett bent soha, csak télen mert idióta és nem illik a mi lusta fajtánkhoz. Egyfolytában fel és le járkál, amióta a papa itt lakik a Tutyi nem járkál, hanem gurul… No meg a papa kutyája aki nem bír senkit csak a papát és engem… Ezek a hagyatékok rajtam maradnak míg gurulnak és az még bizony lesz egy évtized is akár…szóval ők voltak az utolsó kutyák az én gondozásomban Tücsökfalván.
Nagyon szívesen vigyázom az unokakutyákra de éjszakára mindenki hazaviszi a sajátját 😀

Gyomoridegem van attól is, ha valami nem oké a Gyerekeim életben, mert bár sosem voltak anyai ösztöneim, azért érdekes módon mindent megtennék, hogy sose lássam őket szomorúnak…

Szóval jó lenne egy nap..egy 24 óra, de önző leszek, legyen 48 amikor nincs gyomoridegem…amikor nem fáj semmi, amikor kurva nagy csend van a padlásomon, és amikor nem jut el hozzám semmi negatívum, semmi csoda, csak egyszerűen vagyok és kész. Csak 48 órányi szent pillanat… nagyon hálás lennék!

Amúgy nagyon hálás vagyok mindenért
és ma még nem nyírtam ki senkit, de ami késik az nem múlik… 😉
Szép napot Emberek!


Saját nézőpont?