…kirucc..

Mai program az édes semmittevéses utazgatásos míg a Gyermek az oskolában okosodék. 😁

Ébresztő 4 óra. A családfő felkészítése erre a csodálatos napra.

Kávéfőzés, szendvicskészítés, a papa reggeli megszokott ellátmánya összekészítése ( 3 dupla kávé, egy kupica jó kis házi 🍒, egy nagy bögre tea, az egy vérnyomás szabályzó és a tucatnyi placebo vitaminok melyek hozzájárulnak ahhoz hogy még húsz évig károgja, hogy milyen szar az élet)a bőr a hűtőbe és a kaja a gömbkutyáknak. Megetetem az én kutyám meg a macskát. Milyen jó, hogy csak begyűrűzik a családba az én gyerekem te gyereked duma, csak gömbkutyák formájában. 

Indulás Budapestre 6:00

A GPS az érkezést 7:22-re taksálja. el fog késni ez a lány.
Kicsit kiakadok, hogy  mi van ha dugó lesz,
erre máris több kerülő útvonalat dob fel a Waze,
mert torlódik a Balatoni út.

Nekem ne mutogass kerülőket gépember,
mert amúgy sincs jogsim Budapesten belülre!
Maradok a torlódásban. Csak beérek az Eteléhez időben…
  Nagyon rákaptunk erre a kelenföldi P+R parkolásra … Egész nappalra csupán 475 forint .. applikáció fizet, szinte dolgom sincs vele. Ebből a pontból egész Budapest megközelíthető a BKKval , az már csak bónusz, hogy ha pénze is van az emberek ott a parkoló mellett a pláza. ( A wc minden esetre a legigényesebb a többi plázához képest és ingyen van)

Merci elment a Metróval , én berongyoltam a plázába a WC-re,mert épp elég volt nekem gyomorilag a forgalom.
Amúgy meglepett, hogy nagyon előzékenyek a Pesten autózók, és minden probléma nélkül megy a sávváltás a beállt kocsisorok között is. Ez mifelénk nem így van. Talán ezért is vagyok rugalmatlan Pesten, pedig könnyebb itt közlekedni kocsival, hiszen teszik ezt millióan ha kell ha nem.
Én azért maradok a BKKnál.
( Van rá bérletem😁)

Szóval klozet…majd 1-es villamos…időmből futja végig utazni a vonalon.
Még ébred a város…megvizslatom Pestet.

Szóval most a budai oldal jön a 19-es villamossal a Margit hídig.
A pesti oldal nem túl érdekfeszítő látvány ha nem a Duna partján megy az ember. Az Árpád hídról lestem a szigetet, jól visszament már a víz.
Valószínűleg nem fogom ma meglátogatni Margitot,
nem hoztam sem füstölőt sem mécsest. 😔
Igazából nem is tudtam meddig maradunk Pesten.
Szóval nem készültem.
De ha készültem volna sem tudtam volna lemenni,
mert még le van zárva.

A budai oldalon arra haladt a villamos, ahol egyszer kinéztem magamnak egy lakást. Sosem fogok Budapesten élni, de attól még álmodozni lehet. Más kocsikat nézeget vagy kurvákat. Egy dologban egyformák vagyunk se pénzünk se teljesítményünk nincs a vágyainkhoz.🤣

És közben megérkeztem a Jászai Mari térre.

Mindig le akartam fotózni itt a virágos bódét, nagyon tetszik.
Igaz iszonyú drága itt minden, de biztosan van vásárlóköre,
mert fent tudja magát tartani.

A Jászain van egy Meki itt “szoktam” inni egy lattét. ( Mandulatejest😀)

Innen már szervezem az utat a Merci sulijáig,
hogy odaérjek 11-ig.
A 6-os villanyossal elgurigázom a Boráros térig,
onnan séta a Petőfi hídon át a BME kijelölt épületéig.
( sajnos nem a Mikszáthon van a szak, pedig imádtam ott várakozni …ennek a szakasznak is vége nemsokára)

Átballagok a Petőfi hídon…

Egy rólam is..hogy ne felejtsük el, milyen voltam 50 évesen 😅🫢

… és várom a Lányt! Innen vissza az Etele plázába, veszünk Padthai kaját aranyárban  és imádkozom, hogy mások kevésbé zavarása nélkül visszajussak az M6-ra…onnan már hazai vizeken evezem. 

Mai budapesti megélések:

1. nagyon jó az idő…🍁🍂🍁 Igazi csodálatos ősz van. Ez már alapból jó hangulatot teremt.
2. Kevés ember van az utcán és a tömegközlekedésen sem volt tömeg ami furcsa is, de talán jó időben vagyok itt. Vagy mindenkit elvitt az árvíz.
3. Nem botlottam szélsőségekbe, avagy nem voltak az irányban hajléktalannak látszó kéregetők, vagy mutatványozó brazilok. (Lehet tényleg elvitte őket a víz?)
4. Egyszerűen jól érzem magam. Tegnap is jó volt. Ma is… Úristen mi történik itt!

Én már annyira elfáradtam abba, hogy nem olyan az életem, amilyennek szeretném, hogy nem küzdök az ellen ami végül mégis van. Néha felmerül, hogy úgy tűnik feladtam és már csak a halált várom. Lehetséges, hogy így van.
Én teljesen realista ember vagyok, aki tisztában van azzal, hogy egyedül nem képes megvalósítani az álmait. Ám azzal is tisztában van, hogy senkit nem teremtett arra a Teremtő, hogy az én szolgálatomba álljon.
Nem hittem volna, hogy akkor leszek majd boldog, ha tudok majd örülni annak ami épp van. Nem sokkolom magam azzal, hogy másokhoz képest nekem milyen jó, mert mindenki olyan életet kapott, amilyet választott. Senki sem oka annak, hogy valaki másnak szar, de annak se, hogy vannak viszont olyanok, akiknek látszólag sokkal jobb.
Az ember legyen realista és legyen képben azzal kapcsoltban, hogy milyen lehetőségekkel nem élt vagy mivel igen, hogy a karaktere mit volt képes kihozni abból ami a rendelkezésére állt, hogy megtett-e mindent azért, hogy jobb legyen?
És azzal is legyen képben, hogy bármit megtehet, de azért tenni kell, azért feladni kell, azért, elengedni kell, azért, meghalni és újjászületni kell, azért bevállalni kell, azért harcolni, küzdeni, szenvedni , majd felemelkedni és büszkén győzni kell.
Ülve, másokra irigykedve, másokat a sikereikért lehúzva nem lehet fejlődni, sem teremteni.

Jó volt ez a Budapest ma… sikerült egy picit élnem.. hálás vagyok érte.