Időzavar…

Szerintem van baj bőven az emberek fejében, főleg akkor, amikor istent játszanak.
Tegnap hosszúra nyúlt a műszak, nem vagyok már hozzászokva az éjszakai hazatéréshez, és ez mellett igencsak frusztrált, hogy ma reggel megint csesztetni kell azt a kurva órát.

Mondja az egyszeri ember, hogy minek is problémázom ezen? Hát érdekes az emberi test, de ha 365 napból csak kettőn is valaki manipulálja az “időt” azt bizony megérzi és bizony elég furcsán reagál. Határozottan emlékszem, hogy tavaly ilyenkor Budapesten voltunk és fél nyolckor az Astoriánál állva a trolit vártuk és megjegyeztem, hogy milyen furcsa, hogy fél nyolckor ilyen aktív a város hétvégén, és kiderült, hogy már fél kilenc. Egyszerűen ellopták azt az egy órát, ma például a Tescoban vettem észre, hogy míg vásárolgattunk, valaki megrövidített minket egy órával, és hiába indultunk el érzéseink szerint időben, máris fél 11 és az ebéd még nagyon kezdetleges formában a kocsi csomagtartójában pihen.

Reggel nagyon szép idő volt és én nagyon elterveztem, hogy a rengeteg dolgom közül választok valami kevésbé terhelőt (mert épp nem tudok járni, immár sokadik napja és most nem sikerül semmilyen akrobata mutatvánnyal visszakényszeríteni a térdem környéki állapotokat alap szintre) és végre kint töltöm a lopott időből megmaradt pillanatokat az udvaron, erre beborult és fúj a szél. Annyi kedvem volt kint lenni, míg a Lajosnak és az udvartartásának szedtem nasit a jó kövér fűből és tyúkhúrból az árokban, és most itt ülök és azon gondolkodom, hogy milyen rendes is vagyok, hogy visszatöröltem egy kérdés, így nem sodrom egyenlőre magam bajba. Megvárom a megfelelő pillanatot. 🙂

Pedig két nagy kérdés is van bennem itt vasárnap délután 4-kor, amikor is már 5 óra van.
Az egyik azt a kérdést feszegeti, hogy én meddig nem tehetem meg -szerintem- hogy megkeressek egy szakembert a lábam miatt. Mi kell ahhoz, hogy megmozduljak ez ügyben, mi akadályoz meg abban, hogy egy végeláthatalan tortúrának vessem alá magam, aminek a végén lehet a lábam miatt munkám sem lesz többé azon a helyen ahová a másik kérdés visz, amit még megkérdezni is rizikós ilyen megfigyelés alatt, amit itt egyesek művelnek velem, ámbátor lehetséges, hogy megoldódna a probléma, ha ide leírnám, hogy kik és hogyan teszik tönkre mindazt ami sok évtized keserves munkája épített fel?🫢
Nincs is több kérdésem. 😬