Ó “énidőm”

… jaj nagyon szeretem amikor ilyen “fos” idő jön a 38 fokos , “már levegőt venni is nehezemre esős, de más bajom nem is lenne ha nem folyna patakokban a fejemről a víz” időjárás után.
Szó szerint hideg van, és fázom a 14 fokban, amiben szitál az eső és visz mindent a szél, de komolyan élvezem a fázást, miközben a testem részecskéi transzparenssekkel vonulnak, és tüntetnek a hülye ellen, aki azért hagyja őket fázni, mert tegnap még melege volt.

“-Most van! (baszdmeg) ! – kiabálja a hátamban a hidegre összeránduló, majd a sokelmúltéletróra miatt rugalmatlanul működő, ezért görcsben is maradt izom– most meg hideg van, vegyél már fel egy rohadt pulcsit! “

De nem, nem.. nem veszek, mert mindenkit megszóltam egyenként, ma aki normálisan felöltözött, úgymond nem az évszaknak, hanem a kinti hőmérsékletnek megfelelően.

Sokat gondolkodom mostanában azon, hogy én elég furcsán kezelem a velem szembe jövő eseményeket, reakciókat, “dolgokat”, mert borzalmasan végletes vagyok. Ha valaki csúnyán néz, az nekem haragszik és örökre haragszik, és nem értem, hogy lehet valakinek szar napja és nem mindig velem van baja. (de ez amúgy hazugság… ha valaki csúnyán néz rám, annak velem van baja, mert akinek nincs az nem tud Lúzeranyura csúnyán nézni…

Jaja, nevet váltottam. Nem vagyok Tücsimami már. Nem illik rám a “mami” a “Tücsi” sem, anyu még vagyok kicsit, lúzer  meg nagyon.. 😀 Szóval nincs tücsizés, szólítsatok Luzeranyunak vagy Luzianycinak 😀  wáháháháhháhááááá)

Nekem nyáron meleg van, télen hideg, nem értem ha nem így van. Nekem minden úgy van, ahogy általános iskola alsó tagozatában megtanították. Felsőben már kurvára nem voltam fogékony semmire amit az iskolában próbáltak okítani. 😛  De amit alsóban belénk vertek az ott maradt, ezért nem veszek ma fel pulcsit.  4 évszak van és a hónapoknak úgy kell “viselkedni” ahogy meg volt írva az olvasókönyvben.  😛
“Nyáron meleg van. Peti a Balatonhoz utazik, apu sátrat épít, anyu főz a kempingben a bográcsban…. és baszki mindennek úgy kell lennie…nincs mese… :D”

Én szeretem ha júliusban október van… 🙂
Essen is kicsit, bár a búza már nem örül amelyikre nem jutott elég kombájn a hétvégén, viszont a kukorica és a napraforgó, ha nem is lesz szép a termése, legalább kicsit még él…

A kiskertem hortenziái és az árnyékliliomok imádják ezt az időt.. ❤
Ők jelezték, ha Skóciába költözöm jönnek velem.

Szóval eddig örülhetett a nyári bagázs,
most ebben a két-három napban meg én örülök kicsit és hidegvérű vámpír barátaim. ( de örül a buszon a klímakompresszor is, hogy nem kell működnie végre , reggel még a meleg vizes keringetést is bekapcsoljam a radiátorokra a szintén évszak szerint öltöző kedves utasaim kedvéért, akik trikóban érkeztek, szemben azokkal, akik a melegebb busz miatt le kellett, hogy vegyék a sálat , a sapkát és a kesztyűt.. 😛 )
És ha már esik, kint nem lehet tekeregni, bent meg nem akarok túl tevékeny lenni,
így egy forró citromos tea mellett végre két járat között egy ici-picit én is pihenek.