Egy ideje nem volt energiám papírra vetni a gondolataim, és amit leírhattam volna is már dög unalmas téma, de attól még persze az vagyok én.
Ma viszont egy közlekedési helyzet újabb megvilágosodási pontot hozott bennem létre és akkor mondhatom, hogy ma 6 óra 57 perckor újra nézőpontot sikerült váltanom. Azt ugyan még nem tudom, hogy ezek után vajon mi fog történni a világomban, de már semmi sem lesz olyan mint 6 óra 56 perckor. 😀

A helyzet tök átlagos.
Az ibse a körfogalom elhagyásának szándékát nem jelzi…
Én csak nézem és megvilágosodom még mielőtt – utasok híján- jó hangosan elküldeném a kurva anyjába. Hogy amúgy minek is kellene nekem energiát fektetnem abba, hogy kurvaanyázom, egy olyan embert, akinek tök felesleges magyarázni a KRESZt , mert nem biztos, hogy nem érti, egyszerűen szarik bele.
Mivel én empatikus és előzékeny vagyok én jó időben jelzem a szándékaim ( minden téren) hogy a pártner, aki bármilyen kapcsolatban is van velem jó időben tudja, hogy mi a francot akarok. És hát elkövetem olykor azt a hibát hogy ezt ugye szívesen venném másoktól is. Ha Apánk mellett punnyadok a kocsiban és tipik felsőbbrendűkomplexből szarik időben indexelni olyan vita kerekedik belőle, hogy a világ összes válóperes ügyvédje egyszerre dörzsöli a tenyerét… mert miért nem vagy képes – szól belőlem az empatikus, mindenkinek jót akaró lábtörlő lélek, – te vezetsz vagy én- jön a válasz az Univerzum önjelölt teremtőjétől… igaza van.. nem én vezetek és semmi közöm ahhoz hogy ki hogyan viselkedik másokkal. Ahhoz már több, hogy én hogy tudom ezt kezelni, hogy velem az ő fajtája bárhol is hogyan viselkedik…

Közben beugrik a minden hétvége reggeli rituáléja, miszerint éppen próbálok a nappali szétült kanapéján kicsit még pihenni, mégsem kell 3-kor kelni mint minden egyébként nekem munkanap, amikor is jön az Apám 4 óra 7 perckor egy zseblámpával, hogy az éjszaka éhhalál közelébe került gömb formájú kutyáinak, a hétvégén még ki sem készített kutyakonzervet ( és persze a számára megszokott reggeli belső mumifikációt és örök életet támogató pálinkáját) kivigye, és belevilágít a szemembe, hogy megállapítsa, hogy az a kupac szar az ágyon én vagyok-e.

És én visszagondolok arra, hogy az elmúlt , most már több mint két átkozott évben hányszor próbáltam elmondani az én nárcisztikus apámnak, aki szintén a Föld és egyéb Univerzumok szent ideszarójának tudatában tévelyeg, hogy mi a baj azzal, hogy valaki hétvégén pihenne, mert amúgy vagy már több mint 45 éve nem aludtam ki magam. És jó lenne… de minek bárkinek bármit is magyarázni , aki nem érti azt a nyelvet, amit én beszélek???

És itt van a lényeg.
Minek bárkinek bármit is mondani, ami magyarázatra szorulhat?
Főleg olyan emberekbe nem kell időt sem és energiát sem fektetni, akik meg vannak arról győződve, hogy az ő hitük, a tudásuk vagy a nézőpontjuk az egyedüli jó.

Minek bárkinek is KRESZT oktatni, aki nem azért nem tartja be a szabályt , vagy nem azért nem viselkedik a közúton partnerként, mert nem tudja mint jelent annak lenni, hanem mert egy önző lény, aki szarik a másik emberre?

Minek elmondani valakinek hogy amit tesz/tett velünk, az nekünk nem jó, ha az az ember nem érti, hogy amit tesz az nekünk nem jó, vagy szándákosan teszi?

Minek büntetni egy embert azért, mert olyat tett, amit nem szabadna tenni – a törvény szerint, vagy azért mert másoknak árt vele- ha megtette és nem volt tudatában annak, hogy bűnt követett el? A büntetés miatt nem fogja újra megtenni? Meg fogja… mert nem érti, hogy amit tett az nem jó.
Ha valaki nem érti, hogy a másiknak valami nem jó, hiába fektetnek energiát abba, hogy megváltoztassák, nem fog megváltozni, mert az az ember, akiben nincs empátia program, akiben nincs akkora értelem, hogy felfogja, hogy a másik ember felé tanúsított viselkedése kárt okoz, azzal nincs mit kezdeni, mert amit nem értesz, azt nem tudod megváltoztani, mert nincs rá okod sem és módszered sem, hogy megtedd.

Ha valaki szándékosan okoz kárt vagy fájdalmat, azzal nincs mit kezdeni. Azt kerülni kell, mert ha valaki tudatosan árt másoknak, vagy tudatosan akadályoz, vagy tudatosan sért meg, vagy tudatosan károsít meg azzal nincs mit kezdeni, azt ki kell pattintani a környezetünkből, vagy a lehető legkevesebbet kapcsolódni vele…

Egyszerű példa a mindennapokból.
A bárgyú kis Nyunyubácsi minden lehetőséget megragad, hogy eltulajdonítson valamiből valamit, ami egyébként nem az övé és nem is érti, hogy ez egyébként miért is probléma?  Neki nem lehet elmondani, hogy te nyomorék geci ne lopjál már, mert az ő kis cuki elméjében az a program fut, hogy “nekem ez jár” … Tehát az ilyen kis nyomorékot jól fel kéne rúgni, de inkább kerülni kell és nem adni neki lehetőséget arra, hogy sokfelé okozzon kárt… 

Ja, hogy a világ az ilyen Nyunyuknak áll?
Igen. Mert a magunkfajta kis lúzer empatikusok még ezeket a mocskokat is sajnálják, mert olyan kis szegény szerencsétlenek. Bár én igazából már ignorálom az ilyen programmal szerelt embereket, akiket a saját kis boldogulásuk mások kárán sem taszít vissza.

Vagy ott a másik példa, amikor valaki azt bizonyítja, hogy mennyire agyhalott. Hogy olyan “szabályokat” le tudnak iratni, amitől a józan paraszti ésszel tömött fej hajas fejbőrében elhalnak a hajhagymák.
És az ember lázad, mert a baromság ellen úgy érzi kell.
Nem kell… tök felesleges.. tényleg igaz, hogy nem érdemes leereszkedni, mert legyőznek a rutinjukkal.
De én azért még ma 6:56-ig harcoltam ellenük.
Már nem teszem.

A minap megint rám jött, hogy semmi értelme ennek az egész földi létenek.
Mert amúgy mi is lenne az? A körforgás, az unalomig újra és újra születettség…mindig ugyanaz. A program nem változik.. születés, küzdelem  a földi rabosítás ellen.. a szülőkkel, a dadusokkal, a tantónénikkel, a tanárokkal, a párkapcsolati kérdések, a munkahelyi hierarchiák , minden csak harc és küzdelem. Semmi nyugalom, semmi “életélvezet” ezen a szinten. Persze van olyan szint ahová jut, de a teher ott sem kevesebb, csak más a doboz alakja és színe…

Azt mondja nekem egy drága Barátom ( és tényleg Barátom) hogy “de vannak akik szeretnek Téged” .. – szóval miattuk kellene maradni?
Igen és  őszintén kérdezem, és senki ne haragudjon meg, mi értelme van szeretni ? És számukra például engem szeretni? 🙂
Szeretni vagy érdekből lehet, vagy egy kötés…ha kötés, akkor rábasztál, mert örök… nincs oldás.. akkor szeretni fogsz és szenvedni miattam. Ha érdek, akkor bennem ugyan mi érdeke lenne bárkinek is?
Nekem semmim sincs csak a kegyetlen reaalitásom.
Eddig mindenki egytől egyig kihátrált a nagy engemszeretésből aki túl közel került az igazságlátásomhoz.
🙂

Szóval… nincs értelme, de olyan sok mindent tanultam az 18764 napom utolsó majd ezer napján, hogy már nem adom fel. Szenvedek még egy kicsit és tolom itt az okosságaim. Ültetek pár virágot és fárasztom a Barátaim és azokat akik majd azok lesznek, ha akarnak ha nem 😀
De amit nem fogok már tenni az az, hogy megpróbáljam valakinek elmondani, hogy egy fasz.. egyszerűen csak elmegyek a közeléből, vagy átnézek rajta. Sem időt, sem energiát nem kell olyan emberekbe fektetni akivel nem tudunk érdemben kommunikálni és nem vagyunk hajlandóak egymás nézőpontját akarni megérteni.
Senki sem állítja, hogy a másik ember a hibás… senki sem hibás, egyszerűen nem kell, hogy mindenkivel szót értsünk, hogy mindenkitől mindent elfogadjunk , de az sem várhatjuk el, hogy ugyanezt más velünk megtegye…és az élet szép… 😉 Sosem volt még ilyen jó…)