Júniusegy-160.nap

A május szépen búcsúzott tőlünk tegnap  Már könyveltem,hogy ma locsolni kell, mert b🤫szik esni az eső.

Tegnap nagy nap volt,  a Papa birtokba vehette az új szobáját. Még van berendezési feladat, de már funkcionál . A tévé szól, az ágy a helyén, a kutyák kuckója is kialakítva. Szegény Apa hulla fáradt , rengeteget dolgozott a nyugalmáért. Remélem bejön.

Éjjel azonban a viharos szél és a vízszintesen szakadó eső betalált esni a nyitva hagyott ablakán, meg folyt minden irányból a tető alól is szinte minden helységben 🤣

Nem hiszem el, hogy rögtön az első éjszaka problémába ütközik szegény, hogy semmi sem mehet zökkenőmentesen. Bár szerintem úgy megy, csak ő másképp akarja látni. Lényeg,hogy ő visszaaludt, én nem .

Szerencsére nem láttam nagyobb kárt a virágaimban, sem a fákban, és azt hiszem ma locsolni sem kell 😁 A beázás meg majd megszárad. Ha egyszer nyerünk a valamin majd lesz új tető,addig van lavór..👌

A papa jó (szerintem jó) hangulatban ébredt, így kicsit nyugalmas lett a nyár indulása Tücsökfalván.

Reggel 5 után indultunk Budapestre,mert az én ma született Nagylányomnak dolga van, nem sokat aludtunk, és kocsival jöttünk fel (mert már nagyon menő vagyok csak rajtam kívül más ne legyen az úton) mert lusta disznó vagyok vonatozni azóta mióta rájöttem, hogy az Eteléig jó vagyok kocsival, rengeteg időt spórolunk vele. Onnan úgyis közlekedtetjük a tömegünk. Ha már fizeti a cég.

Már nem vonz Budapest. Már semmi sem vonz, amióta papázom azóta az ágyam vonz, semmit nem szeretnék, csak nyugodtan aludni. A buszon szoktam pihenőidőben a padlón megágyazva pihenni egy órát. Azzal vissza tudom tölteni a lemerül telepeim.

Túléltük a telet, a tavaszt…most jön a nyár. Rengeteg a munka otthon, rengeteg a feladat. De mindig jobb. Ha tetszik, ha nem azzal, hogy a papát magunkhoz vettük felfordult ugyan az életünk, de sokkal aktívabb, teremtőbb lett. Lehet érzelmileg kikészültünk, idegileg elfáradtunk, lehet olykor majdnem feladjuk, de depresszió helyett a környezetünk szépítésébe menekülünk. Szerencsések vagyunk ebben is. Hogy még fel tudjuk rángatni egymást a földről, és nem adjuk fel,vagy legalábbis nem egyszerre. Így mindig van aki segít felállni annak aki elfáradt. Nem érdemlek én ugyan ilyen családot, de nagyon hálás és büszke vagyok rájuk.

Június… nyár…semmi tervem.nincs…dolgozom végig és igyekszem talpon maradni.

Most itt ülök a mekiben a jó kis mandulatejes lattémmal, és próbálom megosztani a gondolataim. Mert nekem ez nagy segítség , terápia, tiszta kapcsolódás velem, bennem a külvilággal . Ez az egy dolog hiányzik nekem a Budapestből. Egy jó hajnali latte egy laptop és az írás miközben kint ébred a város ..valamelyik párhuzamos életem ilyen lehet…de lesz nekem pihenökuckóm hintaággyal a fák romjai között majd Tücsökfalván ahol ihatom a kávét és írhatok. 🤗

Szép napot Nekünk, szép szombatot, szép hétvégét, szép júniust, szép nyarat!

❤️