202

Ma nem jelentkeztem boldog Jenőket kívánni,.mert lélegezni is elég nehéz most. Na nem a meleg miatt,az már nem zavar, hanem mert neki kellett állni a személyes holmikat kipakolni a szülők kis nyaraló nagyságú házikójából.

Egy egész világ,.50 év omlik bennem össze. Abszolút minimalista énem megdöbbenve szembesül azzal, hogy anyu, aki nem engedte,hogy a rokonai belépjenek az én -szerinte- szemétdombomba, a disznóólamba, mit hagyott hátra nekem. Cseppet sem csodálkozom azon, hogy miért vagyok ilyen amilyen. Sírok…

Borzasztó szembesülni azzal, hogy egy látszólag rendmánias ember a ház minden négyzetcentijét megtölti lényegében szeméttel.Nem ildomos részletezni, hogy mit jelent nekem a szemét, elég annyi, hogy borzasztó rosszul vagyok ettől ez egésztől. 😭😭😭😭😭😭😭😭😭😭😭😭😭

Nem csoda hogy nekem személyes cuccom szinte nincs és görcsösen szabadulok meg mindentől.

Most dobozokat töltök, de nem viszek el semmit amit nem tud valaki használni a családban. Az új tulajdonos mindennek örül azt mondta. Szerintem nem tudja mit mondott. Szegény anyu. Baromira sajnálom őt, mert borzasztó lehetett úgy élni, hogy állandóan kell valami, görcsösen gyűjtögetni olyan dolgokat amire soha nem lesz szükség, és zsákszámra dobni ki azt ami megromlik, mert elfelejtkeznek róla, vagy nem is tudják hogy van 😭

Nem tudom mennyi nap ez még a 40 fokban, de egyszer ennek is vége és utána jön a saját portámon is egy újabb szelektálós időszak, én semmit nem fogok magam után hagyni, mert minden amire a gyerekeknek szüksége van megvan nekik. Én jó érzést szeretnék hagyni és egy könyvet. Rólam, hogy tudják ki voltam.