Ha rövid a lőcs, ülj rá  te pöcs…

…olyan vagyok mint Bud Spencer, gondjaim akadnak a wc csészével legfőképpen a munkahelyen.

Mivel a tartózkodási helyen nincs női wc, egy klotyin osztozunk sokan. Bejár oda boldog s boldogtalan, de 99,9% -ban pasik. Ahhoz képest, hogy pasik még panaszkodni sem kellene azért, hogy rendszerint húgyban ácsorgom, ha bemegyek, mert félrehord a cerka.

Én már felmosó szettel járok pisilni, inkább felmosok és lepucolom a wct, az ülőkét, a tetőt, a falat és lassan a mennyezetet is,mert vannak akiknek azt jelenti a férfiasság, hogy állnak a vizeldébe és körbe huggyozzák az egészet, mint kan kutya az udvart.

Komolyan mondom, hogy semmi intelligencia teszt nem kell, egyszerűen kamerázzák be a slozit és nagyon meglepő eredményeket kapnak majd arra vonatkozóan,hogy ki milyen szinten létezik ezen a büntetőbolygón.

Már régóta háborogom hol csendesebben hol célirányosan, de elnyomtam magamban a posztolási vágyat egészen a minapig, amikor az egyetlen lepukkant zuhanyzóba mentem, hogy a hajam bevizezzem mielőtt a káposztalé újra forrna a fejemben , és a zuhany melletti mosdóra akartam helyezni a telefonom, ám furcsa sárga foltos volt a mosdókagyló és a fal.  Geci! Hát a nyomorék tetüje nem összevizelte a csapot is? És még annyi sincs benne,hogy miközben a farkát lógatja oda,ahol más a kezét mossa, megnyissa a csapot

Láttam én már ilyet gyerekként az én tökéletes családomban is, nem tudom miért is vagyok meglepve, hogy ezek a motívumok nem tágítanak mellőlem. Mert ugye ki mit érdemel.

Nehezen viselem azon embertípust, aki cselédet tart . Aki szétvizeli , szarja , morzsázza, köpködi, körmét vágja maga körül a világra, és nem törődik többé a “lábnyomával” amit azon az emberen hagyott, akinek utána el kell takarítania a szart.

Őszintén mondom elegem van az egész világból.

Amit kiderült én egy tökéletesnek mondható családból származom, ahol minden patika rendben van. Látszólag. Elhittem, hogy bennem van a hiba, mert kiskormtól fogva görcsösen szabadulok meg mindentől amire nincs szükségem. Apám mindig átnézte,hogy mit dobok ki, és jól megvert, ha amit kidobtam még jó lett volna valamire. A napokban kiderült,hogy náluk minden ami az ajtón bement jó még valamire. Akkor is ha törött,ha szakadt,ha penészes, ha rozsdás,ha nem funkcionál. Akkor itt kell. Hogy elmodhassák, nekik van.

Megfulladok az egész életemtől, a nyomorult képmutató hazug világtól,amibe lusta trehány disznónak kiáltott ki az anyám, az az anyám akinek minden kellett, csak semmit nem használt és így ment tönkre körülötte az élet.

Nagyon bánom, hogy a kipakolás előtt eladtam a házat, mert így nem tudom felgyújtani magammal együtt és eltüntetni a földről az egész 50 évet, amiben azt verték belém,hogy az egyetlen gyomnövény vagyok szent családjuk tökéletes kertjében.

Hányok ettől az egésztől. És bárhová megyek mindenhol üldöz ez belülről rothadó, penészes, húgyszagú világ.

Ma az Apám szobájában takarítottam a két vödör homokot és kutyaszőrt amiben képes létezni. A kutyái helye egy hosszú asztal alatt van, és igyekszem tisztán tartani, ám nem tudok sem térdelni, sem guggolni, így keserves volt a hely rendberakása. Apám a fotelből figyelte, nem segített. Cselédet lát bennem, a kutyák szolgálóját. Mélységesen megalázó ami velem történik, és nem tudom nem annak megélni. Tudom, hogy a bűneim miatt van ez az egész, amit elkövettem még önző koromban, de kezd elég lenni ezekből a karmikus csókokból!

Ezt az egész csodát magamnak köszönhetem. Már csak azt nem tudom, hogy mikor könyörül meg rajtam a Felsőbb én, mikor kezdünk egy új fejezetet. Megbántam már szívből bármit is tettem, s azzal bárkit is megbántottam. Inkább leszek remete valahol,mint emberek között még egyszer bármi hibát is elkövessek.

Talán ezért zavart a vizelettel szennyezett mosdó a telephely fürdőjében…mert amúgy természetes lehet ebben a világban ez is, hiszen rajtam kívül szemlátomást senkit sem zavart.😑

Szombaton bár kicsi logisztikát igénylő nap lesz, lezártnak fogom tekinteni a múltat, elhagyjuk a szülői házat végleg, már csak egy kulcsot adok át és soha többé nem akarom látni azt a helyet, ahol éjszakánként szellemek suhantak át a falakon azt suttogva, hogy menekülj…  Le a láncokkal, elég volt!