Csak úgy…

Mivel tavaly áprilisban elköszöntem attól a banktól, ahol rendszeresen megalázott az ügyintéző meglepődtem,hogy ma újabb levelet kaptam tőlük, amiből kiderült, hogy nekem van ott egy ” takarék számlám” amin valahonnan 76 forint van,ám kezelési költséggel terhelték és most mínusz 1065 forintot mutat.🤬

Jól felbasztam ( már elnézést) az agyam, csoda hogy még nem kaptam amúgy agyvérzést ezektől a hirtelen kitörő dührohamoktól, megint fulladásig dühítettem magam, és elterveztem hogy rájuk fogom gyújtani az épületet. Még szerencse  amúgy a nagy szarban, amiben épp tocsogok, hogy van más feladat is amit meg kell oldani, így teljesen alázatosan léptem be a megaláztatásom helyszínére.

Egy unott fejű hölgy még unottabb stílusával sem törődve, jeleztem, hogy meg szeretném szüntetni azt a számlám, amiről nem is tudtam,hogy létezett. Közel 20 percig ültem ott és vártam, hogy történjen valami.

Deja vu érzésem volt, megint a fiókvezető segítségét kérték, susmusoltak, majd megint itt írjam alá a digitális felületen, aztán elvileg megszűnt az a számla amit sosem láttam.

Az én digitális aláírásommal meg ki tudja még mit írtam alá. Lehet eladtam a veséim, vagy épp egy másik halálos ítéletet. Egy ilyen országban, ahol szégyen a tisztesség és becsület, hogy lehetne bízni egy bankban? Egy olyan bankban, ahol olyan számláim vannak, amiket nem én hozattam létre… Ahol nem törlik amit törölni kérem, ahol képesek jutalékért csalni…

Egyre nehezebben viselem a kiszolgáltatottságot…elfogyott a türelmem azokkal szemben akik meg akarnak nyomorítani…