Már tudom, hogy

Már tudom,hogy másképp kellett volna. Kevés olyan döntés van,amit utólag nem értékelek át, pont ilyen az apámmal kapcsolatos döntés is.

Tegnap nagyon fáradt voltam. Alig bírtam felkelni reggel, de én balga szombaton patópálosan áttoltam a feladataim vasárnapra. Hiba volt.  Szombaton már menekültem ki a boltból, összenyomott a tömeg, megfojtott a zárt tér.

Vasárnap hajnalban arra ébredtem,hogy megfagyok.Alig bírtam mozogni. IVLassan de elvégeztem a feladataim több pihenőt beiktatva. Ma sem oké még minden. Nem akartam konfrontálódni apámmal, de csapokdja az amúgy is rosszul illeszkedő műanyag ajtót. Szépen kértem ne tegye. Hazudik. Mindent,amit dühből tesz letagad.

Aztán közölte,hogy ez van.Ő nem akart idejönni. Erőszakkal hoztuk el. Elmondtam neki,hogy mit tehettem volna? Három napot hagytuk egyedül, mindhárom nap a földön fekve találtak rá a szomszédok. Tél volt és hideg. Mit tehettem volna? Azt hittem hogy a szomszédok majd segítenek neki, hogy majd együtt túléljük valahogy a gyászt, de elzárkóztak . Azt mondták vigyem haza. Hazavittem.

Kétségbe voltam esve. Csak a páromra számithattam, túl szép lett volna ha az apám felnőtt ember módjára elfogadja a sorsát,hogy a felesége elment, de apám ájulásig itta magát. És nem mertem otthagyni.

Így utólag azt mondom hiba volt. Bár nem kapkodtam, csak pánikba voltam esve, de hagyni kellett volna, hogy összeszedje magát. Vagy eltemetni ha úgy dönt,hogy a halált választja , de megmenteni, nos azt nem érdemelte meg

Nem vagyok jól, ezért elmondtam neki, hogy én azt hittem, hogy ő majd örül, hogy nincs egyedül,hogy a családjával lehet. Mert minden normális ember örülne, ha valaki gondoskodik róla,ha már annyira sváb,hogy egész életében arra is képtelen volt, hogy a levest kimerje magának. Ennek ellenére mindenkit gyűlöl a családban,. még az unokáitól is sajnálja a levegőt.

Belátom, rossz döntés volt.16 éves koromtól nem laktam otthon és a nyakamba vettem egy embert akit csak vasárnaponként láttam,akkor is részegen összeveszve az anyámmal. Jogos a kérdés,hogy normális vagyok-e? Hogy miért tettem ki ennek a családom? Miért hagyom,hogy bántson? Miért nem hagyom magára és miért akarom inkább gyávaságból vagy kilátástalanságból eldobni ezen rossz döntés miatt az életem?

Persze nem kapkodom. Soha többé nem döntök magam ellen. Már elkezdtem felszámolni mindent, amivel nem tudok egyedül megküzdeni. Maradék kis életemre nyugalmat akarok.

😕😕😕

Soulleaderdemon

12 hozzászólás a(z) “Már tudom, hogy” bejegyzéshez

    • Bàr így tudnék én is íràsba foglalni az elmúlt 50 évemet!

      Szeretem olvasni íràsaidat, nagy nehezen talàltam ràd!

      Köszönöm a lehetőséget!

      Minden jót és szépet kívànok!

      Kedvelik 1 személy

      Válasz

      • Természetesen van megoldás, de azzal.is el kell tudni számolni. Az embernek vállalnia kell a felelősséget a döntéseiért, most ez a feladat. Hogy melyikünk él tovább nem tudni, de jelenleg egyikünk sem él. Pedig én megtehetném. De minden energiám elszívja a gyűlölet,amit felém sugárzik. Pedig belül tudja,hogy a legjobb ami vele történhetett,hogy nem hagytuk egyedül. Majd ha átlép a hídon, akkor majd érti….ennyi elég lesz.

        Kedvelik 1 személy

      • Én mindig meglepődöm azon, hogy van aki elolvassa a sok próbálkozásom. Sajnos vagy nem, de rendszeresen töröltem az írásaim, folyamatosan menekülök. Pedig lehet nem kellene…nagyon köszönöm a kedves szavakat, tényleg jól esik❤️

        Kedvelik 1 személy

    • Szerintem nem probléma, hogy hova megy a hozzászólás, én látom. Nekem sokkal jobb, hogy itt megy a kommunikáció és nem a közösségi oldalon, mert annak nem tudom már feldolgozni az egyre lejjebb ereszkedő rezgését😕

      Kedvelik 1 személy

      Válasz

  4. Élni nem tud, nem is akar, élni hagyni szintén nem tud, nem is akar.

    Nekem az eddigi leírások alapján az jött át, hogy pszichopata, akinek soha nem is volt élő emberi lelke. Ha jól értelmeztem az eddigieket, akkor viszont azt gondolom, hogy nem lesz olyan pillanat, amikor majd feltárul a lelke legmélyén valami szépséges fény. Az ilyenek lelke legmélye egy dohos, nyirkos, jéghideg, sötét pince.
    Ha nincs igazam, talán az utolsó napján majd szépen búcsúzik, mint egy ember.
    Kívánom, hogy ne legyen igazam.

    Kedvelik 1 személy

    Válasz

    • Az egész családja férfi vonalon ilyen. Nárcisztikus sváb vervonal. Az apja sokkal kegyetlenebb volt. Bennem is van hajlam rá, de én szerencsére más utat választhattam. Nem értem anyu miért őt akarta . Ha egyszer ennek vége, és én maradok élve megírom a könyvem.

      Kedvelés

      Válasz

Saját nézőpont?