…volt egy kedvenc pékségem.
Igaz drága pékség és az is, hogy kevés olyan terméke van, amit szeretek,
de a nagy “magamtól mindent meg kell vonni” mártírságomban ünnepet jelentett, ha a járatom abból a megállóból indult, ahol ez a pékség üzemel.
Mert ittam egy cappuccinot.
Arany árban… mert megérdemlem.
Van / de szerintem csak volt/ ennek a pékségnek egy nekem állandónak tűnő eladó gárdája. Ebből a csapatból egy hölgy volt, akire mindegy milyen napszak volt, a világ összes fájdalma kiült, és volt aki ha meglátta be sem ment inkább, mert egy darab kutyaszarra szebben nézek mint, ahogy ő néha ránk, kicsit szégyelltem is néha hogy megzavarom azzal, hogy kérek valamit.
De volt három másik hölgy, akik mindig mosolyogtak..
… már nem mosolyognak. A morcost szoktam látni a buszból, már nem állok közel, ha ott komorog… Az egyik vidámat is látom, de már nem vidám és van mellette 2-3 újnak tűnő…
Legutóbb, mikor az egyik új és két másik új meg egy régi kerülgette egymást a mini pult mögött mertem kérni egy cappuccinot. Akkor rögtön eltűnt a pékség hanem egy kis színházterem lett a helyén, ahol megnézhettem a hattyú halálát, majd majd innen az SBO-ra repültünk, mert a hölgy láthatóan rosszul lett ettől a kihívástól, hogy én ezt szeretném..
Baromira szarul éreztem magam.
Most valakit kellemetlen helyzetbe hoztam ezzel , hogy vennék egy drága forró italt egy papírpohárban, hogy két bérletbeolvasó diák között megihassam a lelkem boldgságára.
Ma bementem a kenyeremért, amiről asszem inkább visszatérek az aldis zsemlére… és úgy ittam volna egy cappuccinot, mert olyan lelkinehéz volt a tegnapi nap, és mert már nem vagyok mártír, és megérdemlem…
Meglátott a hölgy és láttam, hogy nem boldog.
Kértem egy kenyeret.
A régi hölgy mögüle megkérdezte, hogy”- nem mersz mást kérni mi?
De én itt vagyok, adok szívesen… “
Nem, nem köszönöm, már nem fogyasztok cappuccinót..
Itt többet nem.
És nem vagyok sem sznob, sem nagyképű, sem igényes, sem senki.
Egyszerűen annyira rosszul érintett a viselkedése, hogy inkább hagyom ezt a helyet… én ilyen vagyok. Isten ments, hogy miattam bárki is rosszul érezze magát, de én sem akarom már más miatt magamat.
🍁soulleaderdemon🍄 
7 hozzászólás a(z) “kicsit gáz” bejegyzéshez
“Nem mersz mást kérni, mi?” – Nem bizony. Mert amit most adsz, már nem ugyanaz, amit mosolyogva adtál. Mert amit most adsz, abban méreg van, az elkeseredés, az önsajnálat (miért én, miért nekem) és a harag mérge, akkor is, ha haragod nem felém irányul.
…és inkább nem iszom, sőt… Lassan be sem jövök, mert jobbat érdemlek annál a mérgezett italnál, ételnél, amiről te magad nem is tudod, és tudom, hogy nem szándékosan teszed, de mérgezed!
KedvelésKedvelik 2 ember
Igen, sokáig gondolkodtam leírjam-e. De ma már gyomoridem lett hogy be “kell” menni… De nem kell ..
KedvelésKedvelik 2 ember
Úristen, hova tud még süllyedni az a tirpák ország? Hungarikummá lehetne nyilvánítani azt, ahogyan az ilyen bszatlan, megkeseredett, besavanyodott szerencsétlen nyomorultak elüldözik a fizető vásárlókat. A másik kedvencem, amikor a nyomi kijelenti nagy büszkén a “kapható önöknél….?” kérdésre, hogy “NINCS!” És örül, hogy nincs.
Semmi sem áll tőlem távolabb, mint a kereskedelem, de én pénztárosként vonzottam a vásárlókat.
Az ilyeneket meg úgy rúgnám ki, ha én lennék a tulaj, hogy a lábuk nem érné a földet.
KedvelésKedvelik 1 személy
Ahol lehet, le kell őket pontozni 1 csillaggal, beírni a panaszkönyvbe, én ilyesmiket szoktam csinálni, ha megbotlok valami gyökérben.
KedvelésKedvelik 1 személy
Elmondanám, hogy a három kedves hölgyet a kevésbé kedves kikezdte a vezetőségnél… Helyettük tanítják be az újakat.
Maradjunk annyiban hogy teljesen felesleges panaszkodni olyan helyen ahol a fejétől bűzlik a hal…
KedvelésKedvelik 1 személy
Erre szoktam azt mondani, hogy amilyen a főnök, olyan a beosztott. Én úgy vágnám ki a boltomból az ilyet, hogy a lába nem éri a földet. Bár fel sem venném. Az ilyen takarítson barlangot vagy menjen biztonsági őrnek. Ott lehet dögleni meg pofákat vagni, kb senkit nem érdekel. A nem mersz mást kérni megjegyzés utan pedig lehet elkértem volna a panaszkönyvet, mert a pofátlanságnak is van határa. Lehet nem történik semmi, de nyoma van… ez nem rosszindulat, de a ló szerszámának is van vége. Meg a tahóságnak is. Egy percig nem vagy köteles ezt a stílust eltűrni. És ne érezd rosszul magad, nem kéregetni mentél, hanem a tisztességes munkával megkeresett pénzedet elkölteni. Náluk. Remélem utoljára. Ilyen típusú pékség van még máshol is, legfeljebb arrébb kell menni kicsit. Nalunk is van vagy 5, ott is biztos van legalább egy még. Hátha ott nem ekkora gyökér a személyzet.
KedvelésKedvelik 2 ember
Nem hinném hogy még egyszer bemennék. Amúgy is nagyon drága, csak pont jó helyen volt egy jó pillanathoz. De majd lesz máshol jó pillanat. Sajnálom azokat az előadókat akiket azért küldnek el, mert vásárlóközpontúak.
Megyek is és nyomok egy szar poros kávét az automatából, ami a végén szőke női hangon közli: “köszönöm a viszontlátásra” 🤫🙃😆😆😆
KedvelésKedvelik 2 ember