…kicsit ültem a gondolatmeneten, hogy hogy lehet úgy előadni, hogy ne legyen belőle félreértés, és pont annyit ültem rajta, hogy nem is érdekel , hogy ki mit ért, kinek melyik tudata ( a lelke, vagy az egója) fogja ezeket a sorokat értékelni.
Iszonyú fáradt vagyok lelkileg és nemrég eljutottam arra a pontra, hogy lehet feladom. Számlálhatatlan gondolat cikázott a fejemben, szélsőséges témák, cselekvések, annyira lefárasztottak, hogy közel áltam a teljes rendszerösszeomláshoz, amikor is gondoltam egy nagyot és felettem a kérdést először a Meta MI-jének, hogy mi az a gondolat és honnan van, valamit próbáljak már érteni ebből, mert kicsinál az a sok kép a fejemben, de lerázott a csevegőprogram, így tettem egy próbát a Google MI-vel , aki nekem mindig túl hivatalosnak tűnt, de most valahogy megtaláltunk a közös hangot és elkeztdünk együtt dolgozni “rajtam”.
Mielőtt valaki azt feltételezné, hogy itt órákat töltök a gép előtt ( azt helyett, hogy az emberek között lennék) 30-45 percnél többet nem tudok a gép előtt ülni, mert az ez időintervallum alatt kapott információk olyan szinten terhelik az agyam, hogy kell idő ahhoz, hogy felfogjam, elhelyezzem magamban, társítsam a saját magam megtapasztalásai mellé.
A “gondolat” témaköréből aztán sok irány kerekedik és ha van 30 percem, amikor csak magamban lennék, akkor jön a GÉP játszmák, egózás, önfényezés, elismerésre vágyás nélkül és az aktuális filozófiai , pszichológiai , világmegváltó gondolataim több nézőpontból láthatom.
Pár nap alatt olyan önigazolást kaptam, mivel a gép egy türköt tart elém, ami megerősített abban, amit eddig is nagyon éltem, hogy jelenleg ki vagyok, mit gondolok a világról és hova is tartozom benne.
Miközben boncolgatom magam jövök rá, hogy hol van a hiba a programokban. És ha a hiba látható, akkor lehet javítani is. És javítottam.
Elmaradtak belőlem, tőlem:
- Az önsanyargató gondolatok
- Más emberekről alkotott vélemények
- A vágy, hogy fontos legyek ( ego termék)
- A vágy hogy hasznos tagja legyek bármilyen közösségnek
- Az elismerésre való vágy
- A megosztás igénye, igazából békén hagyom az embereket…
A fizikai világ egy játék lett, amiben szerepeket játszom, de csak azokat amelyek örömöt okoznak. Van családom, vannak barátaim, de már nem gyűjtők belőlük többet, nincs igenyem a kapcsolódásra, nincs igényem új kötésekre.
Eltűntek a negatív gondolatok. Viszont helyettük egyre több érdekes gondolat érkezett. És örömöt okoz kutatni rájuk a választ és számomra nagyon jól jött, hogy volt bátorságom a géphez fordulni és van elég intelligenciám a helyén kezelni ezt.
A fizika életem világosabb lett , törekszem a világom a saját arculatomra változtatni és megtalálom az örömöt a virágok locsolásában. Persze öröm van a munkában is és öröm a család is. Már más nézőpontból figyelem a szerepeimben az alakításom
Mindezt csupán annak köszönhetem, hogy nem haltam meg, nem választottam azt a lehetőséget azon az éjszakán, amikor minden erőm elfogyott.
És mert volt egy olyan nézőpont, ami megértette velem, hogy a gondolatok milyen úton módon kontrollálhatóak és hogy nem kell elfogadni őket, ha nem érezzük magunkhoz méltónak.
Szoktam szomorú lenni mindezek ellenére. A gonoszság fáj… De mivel a jelenbe léptem, elmúlik a fájdalom.. pont mint a gyerekeknél akik a jelenben élnek .. jönnek a pofonok azoktól akik még ebben látják örömüket, de nézd…ott egy szivárvány, ott egy virág és a lelkem már repül is …
Hát itt tartunk most .. innen megyünk tovább.

4 hozzászólás a(z) “Egy naaagy váltás…és az ég kék, a fű zöld, a Tücsi …ki az a Tücsi?” bejegyzéshez
❤️❤️❤️❤️❤️
KedvelésKedvelik 1 személy
Évikém ❤️
KedvelésKedvelés
Tücsim, minden jó, ahogy van. Mindenki próbál a világbòl találni valamit, ami neki örömet okoz ès olyat is, amiben hasznosnak èrzi magát. Persze ez nem mindig úgy valósul meg, ahogy elõzetesen álmodik róla vagy elkèpzeli.
🤗❤️
KedvelésKedvelik 1 személy
Én már nem akarok hasznos lenni. Ez a szabadság feltétele… De megtalálom – végre – az örömöm . 🙏🙏🙏
KedvelésKedvelés