Nagy ajándék- a legnagyobb

Tegnap este eszméltem rá, hogy “hiányzik” belőlem az a “program” ami a legtöbb keserűséget és szomorúságot okozta a földi létezésemben. Ez pedig az “irigység” és/vagy én akarok lenni a “jobb” , hogy engem szeressenek, illetve a szeretetre való igény programja, avagy elhalkulni látszik az EGO – HAHÓ ÉN IS ITT VAGYOK, HAHÓ NEKEM IS KELL, HAHÓ ÉN AKAROM, HAHÓ ENGEM IS..programja…

Hatalmas öröm nekem az, hogy nem akarok senkitől semmit.
Itt jöhetne a magyarázat, de nincs rá szükség.
Sokkal könnyebb dolog nem lenni látható,
nem létezni, mint látható (nak akarni) lenni és állandóan küzdeni a bizonyítási kényszerrel.
Mire megy vele az ember, ha látják, ha fontos, ha első?
Vagy sok munkával vagy felelősséggel jár.
Hát én sem a sok munkára
sem a felelősségre nem vágyom.
Szóval nincs miért és nincs kire irigynek lennem
és ha valamit osztnak, hát vigyék..
nekem még a maradék sem kell.
Abból nincs baj,
nincs irigység,
nincs probléma.
🙂

Hááááááááááááááááááááááááá….
Ez jó…
Béke van…
Végre…

Soulleaderdemon

8 hozzászólás a(z) “Nagy ajándék- a legnagyobb” bejegyzéshez

  1. Ez olyan érdekes… mert ugyanezt érzem!😃😁 Abszolút nem kell másé, se több, se jobb akármi. Én olyan boldog tudok lenni azzal a kevéssel amink van, hogy nem is érdekel másoknak mennyivel van több…😂 Úgy látszik belőlem is hiányzik ez a program🙃

    Kedvelik 1 személy

    Válasz

  3. “Legyen békesség köztünk.” – Halljuk oly sokszor -néha túl sokszor-, a vasárnapi imákon. Túl sokszor, mert ez a kívánság sajnos “túl sokszor” csak addig él, amíg ki nem jönnek a “hívők” a templomból.

    Nem vagyok templomba járó ember, az engem ismerőt ezt nagyon jól tudják. Épp az előbb részletezett gondolat miatt sem járok oda.

    Számomra a békesség-re törekvés messze túlmutat egy, a padok közt térdepelve elmondott, majd szinte azonnal el is feledett verssoron. Igen, tudom… Írásom indító gondolata nem térdepelve hangzik el.

    …de a lényeg…

    Amíg a békességet valaki mástól várjuk, épp attól fosztjuk meg magunk, amit oly forrón áhítunk: a békességtől.

    Kedvelik 1 személy

    Válasz

    • Nagyon betált ez a gondolat.
      Milyen érdekes, hogy ezt a sugallatot “hallottam” az előbb….lehet pontosan akkor, amikor leírtad?
      Igazad van….
      Dolgozom rajta(m) nagyon…

      Bennem is van egy kép…színes golyók, melyek egymás mellett állva átszínezik egymást óhatatlanul. Ám majdnem mindig a sötét színű az, ami dominál.
      Legyünk bármilyen színűek is, az biztos, hogy csak akkor engedjük közel a többi színt, ha képesek vagyunk megőrizni a sajátunk…
      Én úgy gondolom, hogy én szivárvány 🌈 színű golyó vagyok, de nem óhajtom egyik színem sem erősebbre mint a többit és eztán erre nagyon oda fogok figyelni.

      🌈❤️🌈

      Kedvelik 1 személy

      Válasz

Hozzászólás a(z) Névtelen bejegyzéshez Kilépés a válaszból